| 
 Maamme (1848.)<br>  
O maamme, Suomi, synnyinmaa, Soi, sana kultainen!  Ei laaksoa, ei kukkulaa, Ei vett, rantaa rakkaampaa Kuin kotimaa t pohjoinen, Maa kallis isien.<br>  
Sun kukoistukses kuorestaan Kerrenkin puhkeaa! Viel'lempemme saa nousemaan Sun toivos, riemus loistossaan, Ja kerran laulus, synnyinmaa, Korkeemman kaiun saa!<br>  
Magyarul<br> 
Haznk<br> 
Haznk, haznk, te drga sz, Zendlj az ajkakon! Nincs brc, egekre felnyl, Se vlgy, se part oly bjol Sehol, mint itten szakon, ledben õsi hon.<br>  
Haznk szegny, de hadd legyen Annak, ki kincsre vgy. Hadd vesse meg az idegen, De mi szeretjk mind hven: E sziklatj, ezernyi lp Neknk tndrvilg.<br>  
Oly kedves a sellõk zaja S az r a vlgy ln, Stt fenyõink shaja, A fnyes nyri jszaka; Itt szvdertõ rzemny Minden, mi dal, mi fny.<br> 
Apink itt harcoltanak,  Kezkbe' kard, eke, Bor volt, vagy sttt a nap, Szerencsben s balsors alatt A finn np egyknt reze, Nem rendlt meg szve.<br>  
S a vr, mit bõven hullatott, rtnk folyt gazdagon; rm-virga itt nylott, Itt rze bt s bnatot; v volt munka, fjdalom Sok hossz szzadon.<br> 
lds s boldogsg neknk Ittltnk perce mind; Br zord legyen itt letnk, Ez a haznk, szlõhelynk. E fldtekn ily drga kincs, Mint e hely, semmi nincs.<br> 
S most m elõttnk lthatunk Egy tres tartomnyt;  Kitrhatjuk fel karunk, Tavaira mutathatunk s boldogan mondhatja sznk: Ez itt a mi haznk! S ringasson br fny, knyelem<br> 
Arany-felhõk alatt, S ltnk rk vgsg legyen,  Melyben panaszknny nem terem, Ez a sovny fld marad, Hov vgyunk ragad.<br> 
S ki festhetn a sok viszlyt, Melyet e np megrt, Midõn ellen tipr hont S hsg, fagy knja jrta t? Ki mrn fl a szenvedst, S mit hullatott a vrt?<br> 
Oh fld, ezer t fldje te, Dal s hûsg honja vagy; Te vagy a rvpart enyhelye, Mltunk, jvõnk igretet. Lgy br szegny, gondot nem ad, Csak boldog lgy s szabad.<br> 
Kinylik egykor, rzem n, Virgod bimbaja. Szeretetnk rk tzn Fakad szmodra dv, remny: Fennen csapong mg valaha A mi haznk dala! 
 |